Károsodások, amik megnövelik az üzemeltetési költségeket
Korrózió
A fémek korróziója lényegében a fém tönkremenetelét jelenti, egy kémiai, vagy elektrokémiai folyamat során, ami a fém felületéről indul ki. A leggyakrabban előforduló korróziós megjelenési formák, melyek fenyegetik az üzemek fém szerelvényeit:
- Savas korrózió: Elsősorban a szénsav okozza. A szén-dioxid a vízzel érintkezve szénsavat képez, és mint egy gyenge sav a fémek egyenletes korrózióját okozza.
- Oxigénkorrózió: Igen veszélyes korróziófajta. Ellentétben a savas korrózióval egyenletlen, helyileg támad, pontszerű lyukkorróziót okoz és gyorsan tönkreteszi a berendezéseket. A szénsav okozta korrózió jelentősen felerősödik oxigén jelenlétében, főleg magasabb hőmérsékleten.
- Kristályközi korrózió: Igen gyakran előfordul régi szegecselt kazánoknál, ahol a kazánvíz a repedésekbe behatol, ott a só és lúgkoncentráció olyan mértékben megnövekszik, ami már káros a fém kazánfalra nézve. Újabb kazánok esetében ez a fajta korrózió olyan helyeken lép fel, ahol gyártási hiba következtében repedések találhatók.
- Galván korrózió: A vas-réz problémája a kazánüzemeknél, amikor is a kicementálódott réz mellett a vas, mint szerkezeti elem helyileg elfogy és lyukadások keletkeznek.
- Baktériális korrózió: A szennyiszapot és nyákot képező mikroorganizmusok szerepe különösen nagy ezen korrózió kialakulásában. A szulfátfaló baktériumok is gyakran okoznak korróziót (katód polarizáció). A korrózió fajtájára gyakran utal a víz szennyvízhez hasonló szaga.
Vízkőkiválás
A nyers vízben sokféle ásványi anyag található oldott állapotban. Amikor ezt a vizet felhevítjük a kémiai reakció során az oldott nyersanyagok szilárd halmazállapotban kiválnak. Így iszap és lerakódások képződnek.
A kazánkő nagyban rontja a kazán hatásfokát. Egy 1-2 mm-es réteg 10-20 százalékkal több fűtőanyag felhasználást eredményez a tiszta kazánéhoz képest.
A kazán belső felületén kialakul ez a kazánkőréteg, és leszigeteli a kazán falát. Ezért a megfelelő hőmérséklet érdekében gyakran túl kell hevíteni a kazánt, ami azonban roncsolásokhoz, cső deformációhoz vagy cső kihajláshoz vezet.
Felhabzás, áthordás
A felhabzás, áthordás sok helyen probléma, ugyanis a legtöbb forgalomban lévő vegyszer esetében a túladagolás kazánvíz felhabzással jár együtt, ami a gőz minőségének a romlását eredményezi,mert gőzelvétel alkalmával a gőz kazánvizet is elragad magával. A szennyezett gőz a gőz- és kondenzvetetékekben lerakódásokat okoz és rontja a vele érintkező termék minőségét is.
Szilárd részecskék
A kémiai kezelés mellett a keringetett vízben maradnak iszap- és vasszemcsék, szilánkok, magnetitek, melyek
- Növelik a korróziós veszélyt,
- a berendezések, szivattyúk erózióját, mechanikus kopását okozzák,
- a hőcserélőkben lerakódásokhoz, eltömődésekhez vezetnek,
- a pH mérőműszerek mérési eredményeit torzíthatják, ami nem optimális kémiai kezelőanyag-adagolást eredményez.
Miért jelentenek ezek a hibaforrások többletköltségeket?
- A kazán falára lerakódott kőréteg csökkenti annak hatásfokát, egy alig 1 mm-es réteg akár 10%-kal több fűtőanyag felhasználást eredményezhet. A kazánt a megfelelő hőmérséklet érdekében túl kell hevíteni, ami azonban a csövek elhajlását, deformálódását okozhatja, ami karbantartási költségeket von maga után.
- A vízkő eltávolítható például savazással, azonban ehhez az eljáráshoz üzemszünetet kell elrendelni, ami termeléskiesést okoz, ráadásul az eljárás jelentősen csökkenti a kazán élettartamát.
- Az oldott gázok okozta korrózió jelentős károkat okoz a rendszerben. Veszélyezteti az üzembiztonságot. Gyakori javítási és karbantartási költségek lépnek fel.
- A karbantartás alatt az üzemet le kell állítani, így ez bevételkiesést okoz.
- A szennyezett gőz kihat a gyártott anyag minőségére és a környezetszennyezést is okoz.